Isten éltessen Zalakarosi Fürdő!
50. születésnapját ünnepelte a Zalakarosi Fürdő, és ennek a születésnapi köszöntőnek voltunk részesei.
A köszöntő a strand bejárata előtt zajlott, amin részt vettek a helyi lakosok, a dolgozók és a város vezetése is. A megszólalások és a strand életéről szóló gondolatok után mindenki megtekinthette a strand területén zajló építési munkálatok folyamatát.
Amíg a vendégek a strandot vették szemügyre, addig mi félrehúzódva bírtuk szóra a fürdő falait, és az ötven év emlékeiről kérdeztük a régi nagy medencét és a korlátokat.
Mesélj nekünk Fürdő az elmúlt évekről
Már igazi aggastyán vagyok…, így kezdte a történetét, mint egy öreg székely, aki a kemence mellett tekint vissza dolgos éveire.
Az életem filmkockái 1965-től kezdődtek, de talán egy kicsit előtte is. Akkor még fiatal kis fürdő voltam és nem is tudtam milyen az, amikor nyaranta több ezer ember látogatott meg. Fantasztikusak voltak azok a nyarak és hihetetlenül boldog voltam. Zalakaroson és a környékén is mindenki ismert. Úgy nevezetek Strand. Én voltam a legbüszkébb, hogy rengeteg felnőtt és kisgyerek arcára csaltam mosolyt. Persze próbáltam magamra vigyázni, mert sokszor hullott a kincset érő vizembe falevél és igazából akkoriban még a vendégeim sokszor a lángost is itt ették meg.
Én mindenkiről mindent tudtam itt Zalakaroson. Tudtam a nagy szerelmekről, a családi problémákról, de még arról is, hogy kinek mikor van a születésnapja. Úgy éreztem családtag vagyok. Sajnos amikor hűvösebb lett az idő, akkor már nem jöttek a vendégeim. Valahogy már nem volt szükség a jó meleg vizemre sem. Ezért inkább a nyarakat szerettem. Hallottam, hogy van itt a közelben egy hatalmas strand, ahol bár nincs olyan gyógyvíz, mint az enyém, de nagyon sokan vannak. Azt hiszem Balaton a neve. Nagyon sokan emlegették, de mégis engem választottak az itteni lakosok. Szerettek engem. Szerettek azok is akikkel nap, mint nap találkoztam. A kertész, a pénztáros néni, és a főnöknek emlegetett úr is. Az én kedvenceim mindig azok voltak az eddigi életem során, akik tisztogattak, hogy nagyon jól érezzem magam.
Teltek-múltak az évek, és én is érettebb, felnőttebb lettem. Szorgos kezek próbálták a legszebb strandot varázsolni belőlem. Még ma is vannak akik szinte a kezdetektől, lassan már negyven éve kényeztetnek engem. Hiszen én vagyok az, aki Zalakaroson meggyógyítom az embereket. Ahogy teltek az évek, egyre többen és többen jöttek. Még más városból is, pedig hallottam, hogy ott is van rokonom. Meglepetésemre kamasz koromtól hatalmas változáson mentem keresztül. Sok új medencét építettek a szüleim. Gyerekeknek és felnőtteknek is külön-külön medencét, büféket. Én voltam a legboldogabb strand. Csak jöttek a vendégeim sorra. Én mindenkinek adtam a vízből, amit a Föld mélyéről nagy örömmel hoztam felszínre. Engem nagyon szerettek. Kaptam valami tető félét is és már nem csak nyáron, de télen is jöttek a gyógyulni vágyó emberek. Így egész évben jöttek a barátaim, én pedig cserébe segítettem a mozgásszervi betegeknek.
Ahogy egyre szebb és nagyobb lettem sorra épültek a hotelek. Vannak olyanok is, amiről csak hallottam, de van olyan is amit még én is látok. A legtöbb ember télen ezekből a hotelekből érkezik. Nagyon sokan nem is tudnak az én nyelvemen, de ugyanúgy szeretem őket, mint az én honfitársaimat. Szeretem, amikor végigsimítják a medencéim szélét, vagy együtt ücsörgünk a szaunában.
Nagyjából erről szólt az eddigi 50 évem. Rengeteg barátom lett. Van akivel csak egyszer, de vannak nagyon sokan, akik évente többször is jönnek és órákat üldögélnek a medencékben. A vendégek a szolgáltatásaimat pénzzel jutalmazzák. Amikor megszülettem még a sárga két forintosok csörögtek a pénztáros néninél, ma pedig már kártyával is fizetnek. Az igazgató szerint jó, hogy sokan jöttek mindig hozzám, mert így tudtak még több medencét, játszóteret és minden érdekes dolgot építeni. Nálam boldogabb strand nem is létezhet, mert nincs is annál jobb, amikor egész nap a gyerekek vidám kacagását hallom. Persze nem csak ennek örülök. Amikor az első vendégeim érkeztek ’65-ben nem gondoltam volna, hogy az akkori fürdőzők gyerekei és unokái is az én medencéimben tanulnak meg úszni. Most, hogy ötven éves lettem ugyanolyan lelkes vagyok, mint a kezdetekben. Születésem óta 27 millió vendégem volt. Még lazán megy a napi 6.500 köbméter víz cseréje három alkalommal is.
Fáradt vagyok? Nem hiszem.
Nagyon sok boldog évem volt eddig és úgy érzem egyre szebb és fiatalabb vagyok.
Köszönöm mindazoknak, akik segítettek megszületni, és köszönöm mindazoknak, aki azért kelnek fel minden reggel, hogy a rokonaim szerte az országban és a nagyvilágban büszkék lehessenek rám!
Zalakarosi Fürdő
Ezekkel az átadott gondolatokkal kívánunk mi is még nagyon sok vendéget a fürdőnek!
Isten éltessen Zalakarosi Fürdő!
50 éves a Zalakarosi Fürdő,50 éves a Zalakarosi Fürdő