Zágráb-i élménybeszámoló, avagy hogyan éljük túl a horvát fővárost

Zágráb-i élménybeszámoló, avagy hogyan éljük túl a horvát fővárost

Lauter Bettina

Egy egyetemi tanulmányi út keretein belül vettem az irányt szomszédunk, Horvátország fővárosa felé drága szüleim hathatós segítségével.

Mikor megérkeztünk, az első gondolatom az volt: ,,Hogy nem történik itt közlekedési baleset minden percben??” Ez a kérdésem azért merült fel, mert a villamosoktól kezdve a buszokon, kocsikon és embereken át, az utcán morzsát csipegető galambokig a tömegközlekedés csak elenyésző mértékben szeparált egymástól. Kezdve azzal, hogy a villamos síneken nem csak villamos közlekedik, hanem az autók is sok esetben, az emberek a pirosnál az autókat és villamosokat kerülgetve jutnak sokszor át az út túloldalára. Tehát egy szóval: KÁOSZ! Viszont mint tudjuk, a zseni uralkodik a káosz felett, később megláttam az előnyét (és a hátrányát is) ennek a fajta  közlekedésnek. Pár hét alatt budapestiből zágrábi emberré alakultam, aki céltudatosan halad amerre kell, felszuszakolódik az amúgy is dugig lévő villamosra és nem törődik a le- és felszállók ellentétes irányú mozgásával (hogy mérnöki szófordulattal éljek J)

Ahogy túllendültem a kezdeti nehézségeken, megláttam a város szépségeit is. Mivel Horvátország és Magyarország történelme összefonódott a 20. század elejéig, így nem éreztem azt a tipikus ,,idegen város, idegen ország” szindrómát. Meg is magyarázom: rengeteg ház, épület és utca ugyanazt a hatást kelti, mintha csak Budapest utcáin sétálnék és nem 350 km-re onnan. Első pár napomon vigyorogva sétáltam az utcákon, hogy mennyire hasonlóak a helyek szülővárosomhoz.

Zágráb

(Zágráb, minimakett)

Volt szerencsém megismerni az egyetemet is. Mivel Zágráb mondhatni egy egyetemi város, így a különböző Karok a város különböző pontjain találhatóak. A főépület az igazi, monumentális, gyönyörű épület.

Zágráb

(egyetem főépület)

Az egyetemi emberek igen nagy többsége ugyan beszél angolul, de jellemzően az idősebb korosztályra már nem igazán jellemző ezen idegen nyelv használata, a fiatalokra ez sokkal jellemzőbb. Ahol nekem van szerencsém dolgozni nap mint nap, ott mindenki kivétel nélkül nagyon kedves, rendkívül segítőkész és jól beszélnek angolul, aminek hála az én nyelvtudásom is igen nagymértékű javulásnak indult. J
Ha már az egyetemről esett szó: horvát ismerőseim tapasztalatai alapján, aki tervezi, hogy látogatást tesz Zágrábban, semmiképp ne nyáron tegye, ugyanis nem fogja tapasztalni azt a zsongást, azt az életet, amit a jellemzően a februártól júniusig tartó időszakban lehet tapasztalni. Ennek egyszerű magyarázata van. Ilyenkor jönnek ugyanis a külföldi diákok, hogy egy kis nemzetközi tapasztalatot szerezzenek és megtudják, milyen az egyetem, az élet és a szórakozás egy másik országban. Ittlétem alatt (február óta) sok embert ismertem meg, nemzetiség szerint: horvát, litvániai, spanyol, szlovák, lengyel, osztrák, szlovákiai, portugál, olasz és még sorolhatnám a nemzetiségeket, akikkel lehet találkozni. Hihetetlen nagyszerű más országból jött fiatalok életstílusát és lendületét megismerni, kifaggatni őket a saját kultúrájukról egy jó hideg sör mellett (zágrábi gastro-blokk később). Az egyetemen létezik egy önkéntes, itteni diákokból szerveződött csoport, amely nagyszerű programokkal, útmutatókkal és segítséggel látja el a messziről jött fiatalokat. Gondolok csak itt egy Welcome day-re (és a hozzá tartozó esti Welcome party-ra), híres horvátországi tájakra való utazások (Krapina, Kumrovec, Plitvicei-i tavak, Istria, Split, Dubrovnik…stb.), helyi programokra (kvíz, bowling estek, ún. ,,Social drinking”, Karaoke…stb.). A felsorolás végtelen és csak a fantázia szab határt a különböző fantasztikus élményeknek.

A városközpont a főtéren található, amelyet Jelasics-ról neveztek el, ez a legnépszerűbb találkozóhely a bulik és sörözések előtt, mivel ezt nem lehet eltéveszteni. A hét közben és hétvégén, nappal és éjjel egyaránt pezsgés van itt.

Zágráb

(Trg Bana J. Jelačića)

 

Ha feljebb megyünk az utcákon egy régebbi városrésszel találkozhatunk (hasonlóan a budai várnegyedhez). Itt egy gyönyörű templom áll, macskaköves utcák és régi várromok és kicsit arrébb megcsodálhatjuk Zágráb város miniatűr makettjét. Számomra a legnagyobb és legkellemesebb megdöbbenést az itteni, a Budavári Siklóhoz hasonló közlekedési eszköz okozta. A színét kivéve szinte teljesen ugyanaz.

 

ZágrábZágrábZágrábZágráb

(első 3 db kép: várnegyed, a sikló a sétálóutcán van)

 

A legnagyobb és legnépszerűbb sétálóutca az Ilica. Rengeteg üzlet, kávézó, szórakozóhely és étterem van, csak választani kell. Az emberek sokszínűek, a villamosok még mindig ijesztően közel haladnak el mellettem és izgalmas. Ne hagyja ki senki! 😉

 Zágráb

(Ilica)

 

Természetesen nem feledkezhetek a tökéletes kikapcsolódáshoz szükséges és elengedhetetlen helyekről sem. Nem messze a központtól egy hatalmas tó fekszik, ahol tökéletesen kiépített út vezet körbe, ez a Jarun. Az út gyönyörű sima, biciklivel és görkorival is egyaránt nagy élmény körbejárni a tavat. Útközben ha elfárad az ember beülhet a megannyi kávézók egyikébe, rendel valami frissítőt és teljesen átadja magát a természet és tó gyönyörűségének. Az igaz, hogy amint jön a jó idő, a park tele lesz emberekkel, de elég nagy a terület ahhoz, hogy ne legyen zavaró. Tökéletes kikapcsolódás.

Zágráb

(Jarun)

 

Természetesen nem az az egyetlen hely, ahol az ember feltöltődhet kicsit a mindennapok fáradalmai után. Zágrábban. A városközpontban található az egyik legnagyobb és legrégibb  park, a Maksimir Park, amely nagyjából 4 km2 területen terül el. Rengeteg növény és állat talál menedéket ebben a kis paradicsomban. A parkban működik egy állatkert is, amely 30 kuna-ért látogatható (kb. 1200 Ft). Nem hasonlítható a budapesti állatkert méreteihez és változatosságához, de egy nagyszerű napot lehet eltölteni itt a barátokkal és a családdal egyaránt.

Zágráb Zágráb

(Maksimir Park)

 

A város egyik további érdekessége nem más, mint egy múzeum, a Museum of Broken Relationships (vagyis az összetört kapcsolatok múzeuma). Érdekes élmény volt, azt elmondhatom. Olyan tárgyakat gyűjöttek össze egy kiállításhoz, amelyekhez kapcsolódik valamilyen vicces vagy szomorú (inkább a szomorú a jellemző) szakítással kapcsolatos történet. Ide amúgy bárki beküldhet tárgyakat a hozzájuk kapcsolódó történettel.

A többi érdekesség felfedezését meghagyom az érdeklődőknek, akik tervezik, hogy ellátogatnak a horvát fővárosba… egy javaslatom van: ha szeretitek a pezsgést, tavasszal gyertek!

Betti