Lumix DC-G9L kompromisszumok nélkül

Sziasztok!

Már jó régen nem írtunk Lumix gépekről, de mondhatjuk, hogy ebben a melegben megtört a jég és nem csak Lumix vázat, hanem objektíveket és két telekonvertert is kaptunk. Majdnem úgy éreztük, mintha Karácsony lenne.

Lumix DC-G9L

A termékek a szokott gyári dobozban érkeztek és láthatóan már nem mi voltunk az elsők, akik „élvezkedhettek” a G9 adta lehetőségekben.

Számtalanszor elhangzott a „Nem DSLR, hanem MILC”. Leginkább mindenki erről ír, vagy beszél, de könyörgöm ezt felejtsük már el, mert aki valamit is konyít a fotózáshoz és profi gép vásárlás mellett dönt, az úgy is tudja miért vesz egy DSLR-t és miért egy Milc gépet. Szóval én nem fogom ezeket a dolgokat ezredjére leírni. Mindenki tudja mi a csattogós lepke és a plüssmaci között az eltérés. A Lumix DC-G9L a plüssmaci!

A vázon kívül kaptam egy fix 200 mm,  f.2,8 -as fényerejű és egy 100-400-as zoom obit. Ez utóbbi már nem fix fényerejű, hanem f4-6.3-ig.

Ja és majdnem elfelejtettem egy 12-60mm -es obit is kaptam, de bevallom, hogy igazán nem ezt használtam, hanem a fix 200-at és a 100-400 zoom obit.

A fix 200-ashoz egy 1,4 szorzós telekonvertert, amíg a másik obihoz egy 2,0 szorzós konvertert.

Ez azért jó kis frissítés a Pana rajongóknak. Persze ezután gyorsan piacra dobta ugyanezt a konvertert az Olympus is, szóval csak nekünk felhasználóknak jó ez a verseny, mert lenyomja az árakat, amik így is elég húzósak. Bevallom időre van szükség mire az ember megszokja a vázat és úgymond vakon is pillanatok alatt reagál az ember helyzettől függően. Legyen az sportfotó, vagy esküvő. Nincs idő azon gondolkodni, hogy hogyan is kell beállítási módot változtatni. Szerencsére a gombok testreszabhatóak, de én ezzel nem foglalkoztam, mert, hogy jó nekem a gyári alapbeállítás is. Tévedtem, mert ahány ház annyi szokás, és ez itt is igaz lett.

A Lumix DC-G9L fogásra és kényelemességre nem sokat változott az elődökhöz képest. Ha 1-től 10-ig kellene pontoznom, akkor gondolkodás nélkül adnám a 8 pontot, még úgy is hogy a markolat alatt a kisújjam lelóg, de valljuk be ez mindegyik milcnél így van, amin nincs portrémarkolat. Szóval akkor ez sem lehet igazán negatív dolog, csak egy észrevétel.

Megmondom őszintén, hogy nekem van egy kis rossz szájízem a váz műanyagával kapcsolatban. Tudom, hogy pont nem ez a leglényegesebb, hanem a beltartalom, de nekem valamiért az anyaga nem a prémium kategóriát jellemzi, pedig maga a váz tudása igenis a prémium kategória. A gombokat könnyű kezelni és a tárcsák nem lötyőgősek. Minden kézre esik, ahogyan az a nagykönyvben meg van írva.

Ami nagyon jó és ezeket kezdem is sorolni, hogy a kereső OLED! Na azért az odaver rendesen. Lehet a konkurenciáknak utánozni, vagyis fel kell kötni azt a bizonyost. 4K-ban 60 képet képes lőni egy másodperc alatt. Persze csak az első exponál van AF, a többi meg mint a golyószóró.

Videónál már nem dobtam egy hátast mert kicsit kevésnek tartom a képkocka számot, persze nem azt jelenti, hogy nem lehet zseniális videókat készíteni, de nekem ez nagyon fontos. Aki látott már Lumix GH szériás videót az tudja, hogy a szája tátva marad a minőségtől. Szóval ugyanezt a minőséget kapjuk a G9L-től is.

Felbontások: 1920 x 1080, 30, 3840 x 2160 (4k) / 30p , RAW, AVHCD/MP4, MOV (H.264) formátumokban

A zársebesség-tartomány :1/2000 – 60 másodperc, 1/8000 – 60 másodperc, 1/16000 – 1 másodperc, 1 mp – 1/32000 (P / A / S / M módok) másodperc

ISO értékek: auto / 100-25600 1/3 Fé lépésekben, auto / 100 / 200 / 400 / 800 / 1600 / 3200 / 6400 / 12800

A vázban 2db SD kártya foglalat van, így már akár joggal nevezhetjük esküvős fényképezőgépnek is. A legfontosabb a biztonság és valljuk be az esküvő egy meg nem ismételhető esemény, szóval ha elromlik a kártya, akkor szívhatjuk a fogunkat.

Az első éles fotózásra készülve gondoltam feltöltöm az akksit. Ekkor vettem észre a nagyon nagyon jó dolgot, mégpedig az USB-ről tölthető akksitöltőt. Bevallom ez nagyon kell, mert bárhol vagyok nekem mindig ez a problémám. Sokszor fotózok és filmezek olyan helyen ahol nincs hálózati töltésre lehetőség. Itt meg a Lumix DC-G9L-nél a fotóstáskába betettem egy 16.000mAh-s powerbankot és amikor utazik az ember, vagy éppen pihen, csak nemes egyszerűséggel ráteszi a töltőt a powerbankra és kész! A legkisebb dolgok okozzák sokszor a legnagyobb meglepetést, most ez nekem valóban az és közben a biztonság érzet, hogy nem szakad meg valami munka, mert nincs töltési lehetőség.

Amíg én gyorsan iszok egy kávét, addig olvassátok el a specifikációt!

Ugye nem volt kevés, de hát én szeretem a hosszú kávét és sokáig voltam távol. Na de visszatérve a fotózáshoz. Az egyik TV műsor klipet gyártott és én is hivatalos voltam oda, hogy készítsek fotókat. Mivel pipacs idény volt, így örömmel mentem,legalább nekem is lesznek pipacsos képeim és a gépet is ki tudom próbálni.

Vittem a két nagyágyút, a 100-400-ast és 200 fixet. Méretben nincs szinte eltérés, de súlyban annál inkább a fix obi olyan nehéz, mint a sár. Na ebben aztán van lencse. Nem tudom mennyi, de tele van pakolva rendesen. Az objektív háza természeesen fém. Hát azért a 800.000 Ft árat kicsit magasnak találom, de ízlések és pofonok.

A képek láttán már láttam miért nem az olcsó kategória az obi és azon gondolkodtam, hogy mi lenne ha lakcímet változtatnék és nem adnám vissza soha ezt a G9- 200fix kombót. Amikor már megszokja az ember a fényképezőgépet, akkor valóban öröm a fotózás! Még akkor is, amikor 38 fok van és a napszúrás közeli állapotban fotózik az ember.

Úgy mosom a hátteret ahogyan akarom, az AF is pontos, a színek is, szóval nagyon helyén van minden. Az ilyen kreatív effekteket nem néztem meg, mert bevallom, hogy aki ilyen gépet vesz az nem is fogja soha használni. Aki fotós az nem tesz autómatikusan mindenféle szűrőt a képre, hanem azt utómunkával csinálja.

Jól áll neki a távolság!

A fix 200 és a 100-400-ashoz is kaptam telekonvertert, ami még jobban kiterjednek a határaink. Persze nekem így is elrepült a rétisas, pedig nagyon messze voltam. Szóval nem is tudom megmutatni, pedig 4 éve „vadászok” rá. Ott lakik nem messze tőlem és mindig látom, de tőlem sokkal furfangosabb.

Minden helyzetben tökéletesenmegállja a helyét! Elvittem magammal másodvázként egy esküvőre és azt vettem észre, hogy már csak ezzel fotózok. Igen, meg lehet szeretni.

A gépet kitben érdemes megvenni, mert a 12-60-as objektívvel 570.000Ft körül mozog. Ez üzlettől függő, de más az ár egy webáruházas vásárlásnál is.

Nincs túlárazva egy cseppet sem, sőt ha azt is figyelelmbe vesszük, hogy a zárszerkezet 300.000-es időtartamot bír a gyártó szerint, akkor meg pláne nem.

Összességében egy könnyen tanulható és felhasználóbarát váz a Lumix DC-G9L és a hozzá vásárolható kiegészítők tekintetében pedig nincs szükség kompromisszumokra!

Ha pontozni akarnám, akkor én a 9-es számot mutatnám fel és azt mondanám, igen, megvenném!