Nemrég volt szerencsénk, hogy elmehettünk letesztelni az Al Capone – A razzia nevű élő, logikai szabadulós játékot. Nem hazudok ha azt mondom, hogy majdnem kifogott rajtunk.

Alcapone

AlcaponeIgen, jól sejteti a neve, hogy egy 1920-as éveket idéző játékról beszélünk, ahol mi csempészek vagyunk, de ha nem vagyok elég ügyesek, nem menekülhetünk a törvény hosszú keze elől.Amikor beléptünk az elő helyisébe, egy nagyon kedves fiatal ember fogadott bennünket, aki elmagyarázta a szabályokat, lehetőségeket és, hogy mennyi időnk van meglógni a zsákmánnyal. Egy emberként sóhajtottunk egy nagyot, hogy mi már pedig azért is megcsináljuk.

Alcapone (2)

Beléptünk a szobába és egyből szétszóródtunk, mint a felzavart galambok. Mindenki oda sietett mindenhez, nézték jobbról-balról, amit lehetett alulról. Egyből elkezdtek pörögni a számok a fejünkben, mintha jó matekosok lennénk… Ami viszont egyből szembetűnő volt, az a kidolgozottsága a térnek. Igazi korahű tárgyak, a képek a gengszet feelinget idézték,s nem kevés fejtörst is okoztak, mert mi rendes fiatalok révén, túlkomplikáltunk egy két feladatot. Gyönyörű festmények ékesítették tovább a helyet, amiről később kiderüt, hogy festőművészek keze alatt született. A bútorzat, az üvegek, minden remekül idézte a ’20-as évek kissé szivarfüsös, whiskey kortyolgató, macska simogatós hangulatát. A tárgyak amik el voltka helyezve a legapróbb részletekig tükrözték azt amit a tervezők át akartak adni: a precizitást és az élményközpontúság. Látszott az egész helyen, hogy nagyon oda volt figyelve mindenre. A kilincstől kezdve egészen az ajtóig, sőt, még a ládáig is. Miután lelettünk taglózva a látványtól kezdődtek csak a bonyodalmak…

Alcapone

 

Folyamatosan jöttek szembe velünk a kis súgások, nem mondom, hogy túl sikeresen értelmeztük volna mindegyiket. Szerencsére voltak oly kegyesek a játék készítői, hogy három segítséget kérhetünk. Ők voltak a mi tégláink.
Maga a hely tényleg azt a feelinget idézte, mintha jönnének a rendőrök, s erről a hangulatról a készítők is gondoskodtak… Lakatok “százaival” találtuk szembe magunkat és egyéb számomra néha megfejthetetlen feladattal. Szerencsére társaim igen ügyesek voltak, így elég gördülékeny volt a dolog. Egy-két helyen akadtunk meg de ilyenkor készségesen segített a játékmester.

Összességében csak ajánlani tudom ezt a helyet, amit ITT találtok meg. Érdemes többen menni, 4-6 fővel, mert még izgalmasabbá teszi a dolgokat, sokkal nyüzsgőbb lesz az egész. Nem utolsó sorban hatalmas nevetéseket is szülhet egy-egy jól elejtett szó, vagy gondolat. De a lényeg, mindent, mindent megpróbálni ami eszetekbe jut, hogy hátha bejön. Ki tudja, lehet éppen az lesz a titok nyitja.. De amit soha ne felejts el. Ne bukj le, ne áruld el társaid és nem hagyatkozhatsz csak magadra… Meg lesz a jutalmad ha így teszel.

Alcapne

Nekünk az Al Capone – Razzia játka 10/10!