2015. augusztus 7-9-ig a Szegedi Partfürdőt egy egészen különleges társaság vette birtokba: első alkalommal került megrendezésre a Szegedi Motoros Fesztivál. A beharangozó szerint rengeteg színes és sokrétű programmal készültek a szervezők (az Ördögszekér és az FMP-Motorosok Társasága): felsorolni is sok lenne a koncerteteket, quad-, triál- és stuntbemutatókat, közönségtalálkozókat, a vicces és a véresen komoly versenyeket.
A három nap alatt itt csak az nem szórakozott jól, aki egyáltalán nem akart eljönni sem. Már a péntek is sok jóval kecsegtetett: 16 órától kezdődtek a koncertek, és két színpadon váltották egymást a bandák, ezek közül is kiemelkedik a nagyszínpad két fő fellépője: a Depresszió és a Hollywood Rose. Előbbiek annyira elszabadították az indulatokat, hogy engem pl. konkrétan egy tank sebességével ütött el egy pogózni igyekvő fiatalember 🙂 Szerencsére nagy baj nem történt, egy lila folttal megúsztam és még a fotós felszerelésem is egyben maradt. A Hollywood Rose nézőközönsége egy picit másabb összetételű volt, az idősebb korosztály is magára talált, a nők csípőt tekertek, a férfiak csápoltak, és szemmel láthatóan jó néhány új szerelem is szövődött a nézőtéren.
Éjfél után a halálgömbnél gyülekeztek az érdeklődők: Gombos Attila készült az egyedülálló show-jára: az 5,1 méter átmérőjű gömbben félelmetes sebességgel cikázott a motorján – először egyedül, majd egy láncfűrészes segítője társaságában. Lángcsóvák és neonzöld punk tarajos bukósisak: ez a fél óra a látványról és az emberi tűrőképesség határainak feszegetéséről szólt, valamint arról, hogy ott és akkor egy icipici hiba is végzetes balesetet okozhat.
A második napon a különböző versenyek mellett Palatinus „Pala” Attila showja, motor- és biketriál valamint quad bemutató is volt. A zenei paletta is színesre sikerült: este kilenc óra után a Paddy and the Rats ír punk rock zenéjére indult a tánc-vihánc, majd az Easy DC vette át a stafétát, hogy a klasszikus rockbanda, az AC/DC slágereivel szórakoztassa a közönséget.
A vasárnapi program fő eleme a jelmezes motoros felvonulás volt. Igazán ötletes és színes maskarák (Micimackótól kezdve a Macskanőn át voltak itt arab olajmágnások is, sőt még maga Julius Caesar is tiszteletét tette) valamint totál kiglancolt gépek alkották a menetet. Nagyrészt teljesen szokványos motorok, de épített csodák is akadtak szép számmal. Az, hogy melyik milyen típus és milyen évjárat egyáltalán nem számított, és nagyon sok veterán szépséget is fel lehetett fedezni az összegyűlt kétkerekűek között.
Mindent összevetve azt gondolom, hogy ez a fesztivál egy nagyszerű kezdeményezés, valami nagy dolognak az előfutára lehet. Gyermekbetegségei persze vannak: néha egy-egy program csúszása sajnos előfordult, de egy ilyen volumenű program során igazán belefér az a pár perc várakozás… sőt, ha jó társaságban van az ember, bizony észre sem veszi 🙂 A leírásom mindössze csak egy vékony szelete az eseményeknek, további képeket ebben a GALÉRIÁBAN találtok.
A házigazdáknak ezúton is szeretnék gratulálni: igazán kitettek magukért, a rendezvényen abszolút látszott a profizmus, és úgy gondolom, hogy sikerült egy olyan eseményt létrehozni, ami komoly hagyományt teremthet itt Szegeden.
