Nagy várakozással indultam el a Tankcsapda 2014. szeptember 13-i Budapest Park-béli koncertjére, bár azt tudhattam volna előre, hogy ha Lukácsék valahol fellépnek, ott esőre kell számítani.
Ezen számításom be is jött, zuhogott is ránk az égi áldás, úgy a koncert első kétharmadában. Mindez a rajongókat nem igazán zavarta, már délután öt órától, a kapunyitástól kezdve folyamatosan gyűltek az emberek. A nyerős belépőnek hála igazán jó barátságok születtek a kapuk előtt, nem véletlenül, a Tank-rajongók nem irigyek, szívesen megosztották a megnyert páros belépőiket másokkal.
Körülbelül hat órakor kezdett el jobban szemerkélni az eső, az előzenekar, a Vegas Maffia alatt már elég rendesen esett. Be kell vallanom, hogy soha életemben nem hallottam még ezen együttes nevét, de nem voltak rosszak a srácok, tényleg nem. Kellemesen bemelegítették a már alapállapotban is eléggé felajzott rajongókat. A Vegas kb. 19 órától kezdett el játszani, és fél órát voltak színpadon. Utána következett a szokásos átszerelés, de 19.45-től a tömeg már folyamatosan kántálta a szokásos „TANKCSAPDA” és a „MIAF@SZVAN” rigmust.
Kevéssel 20 óra után rövid intrót követően a színpadra léptek Lukács Laciék. A Legjobb méreggel indítottak és el kell ismerni, hogy tökéletes nyitás volt, előrevetítette az egész koncert hangulatát. A tömeg megvadultan énekelt együtt a bandával és az első sorokban már indították is a pogógépet. A szakadó eső innentől kezdve már senkit nem érdekelt, a második számtól kezdve (Voltam már bajban) a pirotechnika is elindult, égbe törő tűzoszlopok színesítették az előadást.
Az előadott számok sora a jubileumhoz híven teljesen színes volt, az első albumról is ugyanúgy játszottak számokat, mint a legfrissebbeket (Köpök rátok, Jóképű).
A hangulat fergeteges volt, a koncert elejétől a végéig, leírhatatlan extázis uralkodott végig a nézőtéren, a közönség az első számtól az utolsóig énekelt (nem tudom megsaccolni se, hogy hányan köthettek ki a hétvégén az ügyeleten torokgyulladás miatt). A Park nagy előnye, hogy a nézőtér végig deszkával borított, így nem kellett az esőben felázó talaj miatt totál csatakosnak lenni az embereknek, viszont talán a VIP-ben elfért volna még néhány napernyő, ami ez esetben esernyőként funkcionált.
További képgaléria a Tesztvilág Facebook oldalon erre a szövegre kattintva elérhető!
A srácok full profin vitték végig az előadást, megfelelő ütemben adagolták a Tankcsapda-életérzést, egészen az utolsó számig (Tankcsapda), de azért ők sem gondolták komolyan, hogy így elengedi őket a tömeg, nyilván vissza kellett jönniük még három ráadás számot adni (Jönnek a férgek, Be vagyok rúgva, Félre a tréfát).
A végén az együttes szülinapjára való tekintettel ittak egyet, és rendesek voltak, mert ezt az élményt (értsd: az üveg piát) megosztották a publikummal is, pár korty után lenyújtották az első sorba. Nem merem elképzelni se, hogy ezért a relikviáért milyen harc dúlhatott és hogy vajon menekülnie kellett-e annak a szerencsés delikvensnek, akinek sikerült megszereznie.
Összefoglalva az ominózus szombat estémet, életem egyik legjobb napja volt, simán vissza tudtam süllyedni a lázadó tinédzser kori énemhez és ez jó volt, nagyon jó. Ha a zenekar helyzetéről kell nyilatkoznom, akkor azt kell mondjam, a Tankcsapda nem halott, sőt, nagyon nem az! Bár most elérték a negyed százados jubileumot, ha ilyen koncerteket adnak továbbra is, akkor még minimum 25 évet jósolok nekik.
Ezek után nem is lehet mást mondani, mint:
BOLDOG SZÜLINAPOT SRÁCOK, BOLDOG SZÜLINAPOT TANKCSAPDA!
Setlist:
1. Legjobb méreg
2. Voltam már bajban
3. Itt vannak a Tankok
4. Gyűrd össze a lepedőt
5. Mennyország tourist
6. Nincsen semmi
7. Hatalom nélküli rend
8. Senki nem menekül
9. Mi a f*sz van?
10. Hiányzol
11. Számolj vissza
12. Köpök rátok
13. Üdvözöl a pokol
14. Mikor a srác…
15. Nem ismerek rád
16. Mitől legyen
17. Fordulj fel!
18. Baj van!
19. Jóképű
20. Ez az a ház
21. Adjon az ég
22. Rock and roll rugója
23. Tankcsapda
24. Jönnek a férgek
25. Be vagyok rúgva
26. Félre a tréfát
