Nagy utazás – a hármas határnál
A Gotthard Therme Hotel & Conference Magyarország legnyugatibb fekvésű városában Szentgotthárdon található. A település a Rába és a Lapincs ölelésében, a magyar- osztrák-szlovén államhatár közelében fekszik, három nemzet kultúráját és hagyományait őrzi.
A szálloda, az Őrség kapujában 148 kényelmes és tágas szobával, családi szobával és lakosztállyal várja vendégeit. A szobák többségéhez erkély vagy terasz tartozik, amely kellemes kilátást kínál a fürdőre illetve a környező tájra. A családoknak nagylégterű három és négyágyas szobák állnak rendelkezésre. Nagyobb családok vagy baráti társaságok a connecting – egymáshoz ajtóval kapcsolódó – szobák előnyét is élvezhetik. A romantikus szobákat kifejezetten párok részére tervezték, elegáns, kádas fürdőszobákkal.
A szállodából közvetlen átjárással megközelíthető a mediterrán hangulatú Termálpark, mely a mintegy 1500 m2 vízfelületével, különleges csúszdáival, pezsgőfürdőivel, szaunáival, klasszikus római fürdősorával, sportolási lehetőségekkel, wellness kezelésekkel biztosítja a pihentető kikapcsolódást.
Az egész évben működő animációs termálpark komplex szolgáltatást, tökéletes kikapcsolódást és regenerálódást nyújt az ideérkező vendégek számára.
A fürdő egyedülálló mediterrán hangulatát a pálmafák, egzotikus növények és a velük szoros összhangban kialakított természetes kőburkolatok biztosítják.
Az élményfürdő üvegkupolája alatt a januári télben is mediterrán tavasz van.
Gasztronómia
A hotel hangulatos étterme kertre-nyíló terasszal, bőséges és egészséges reggelivel, és a frissen készített regionális, magyar, valamint nemzetközi specialitásokból összeállított vacsorával várja a vendégeket.
Császár Tamás chef az 5*-os Andrássy rezidenciából érkezett, célkitűzése, hogy a helyi alapanyagok felhasználásával készítsen, ízletes gasztronómiai különlegességeket. Részt vett az École Lenôtre chef akadémia képzésén is (Franciaország első számú, nemzetközi hírű gasztronómiai iskolája), nagy hatással volt rá a francia konyha, de dolgozott Ausztriában és Hollandiában is. Mindig is érdekelték az újdonságok, arra törekszik, hogy ötvözze az új irányzatokat a régi jó magyar ét. Elképzelése egy könnyed és közérthető gasztronómia, ami bemutatja a regionális magyar konyhát, kiegészítve némi kortárs konyhaművészeti és gasztronómiai elemmel.
Konferenciatermek
A Gotthard Therme Hotel & Conference Magyarország legnyugatibb városában, Szentgotthárdon kínál színvonalas helyszínt konferenciák, workshopok, tréning-ek, esküvők, családi rendezvények, csapat-építő programok lebonyolítására 10-főtől – 400 főig.
A szálloda konyhája – mely a regionális magyar konyha, kiegészülve némi kortárs konyhaművészeti és gasztronómiai elemekkel – sikert garantál bármely típusú rendezvényhez, a Termálpark pedig a rendezvény élményeihez ad kellő kiegészítést.
Az 50- 380m2 közötti konferenciatermek tágas előterekkel és saját bárral rendelkeznek, így kínálatból kiválasztható a legalkalmasabb helyszín. Valamennyi terem légkondicionált és a legmodernebb audiovizuális technikával felszerelt.
A hatalmas parknak köszönhetően a szakmai program mellett a szabadidő aktív és
vidám eltöltésére is számos lehetőség választható: csapatépítő programok,
szórakoztató műsorok vagy zenés estek is gondoskodnak a felejthetetlen
élményről. Rugalmas konferenciaszervező csapat és professzionális szállodai szolgáltatások
garantálják a sikeres rendezvényt.
Szentgotthárd
http://www.szentgotthard.hu/index.html
A település története összefügg a ciszterci rend és apátság alapításával, írásos története a ciszterci rend megtelepülésével kezdődik.
Szentgotthárd, azaz az apátsági major építése 1187-tel vette kezdetét. A majorokban megindult a feudális gazdálkodás. A 14. század közepén a szentgotthárdi jobbágyközségek népesek voltak, jómódban éltek, állattenyésztésük virágzó volt. 1350-től kezdve a község a monostorral együtt hanyatlásnak indult. 1391-ben Zsigmond király a szentgotthárdi apátságot a Széchy családnak adományozta, és három évszázadon át ez a család birtokolta.
1528-ban, a mohácsi csata után I. Ferdinánd Serédy Gáspárt nevezte ki szentgotthárdi apátnak. A későbbi időkben sokszor cserélt gazdát. Bocskai István tatár csapatokkal megerősített hajdúseregei stájerországi portyázásuk alkalmával visszafelé jövet Szentgotthárd felé közeledtek, a hír hallatán Tieffenbach a monostort a templommal együtt a levegőbe röpíttette. A robbanás következtében a város is lángra kapott és majdnem teljesen leégett.
Ezzel a ciszterci rend birtoklása és a szerzetesi élet végképp megszűnt, és megkezdődött a birtokért a harc a világi urak között.
A településre ma is jellemző forma a 18. században kezdett kialakulni. A város magvát alkotó három major közepén, dombon épült a barokk templom, mely ma is uralja az egész környéket. Az I. világháború végégig a város töretlenül fejlődött, ezt követően a területi veszteségek komoly kihatással jártak a település életére. A fejlődés megtorpant, sőt a második világháború után komoly visszalépések sora kezdődött meg, amely a gazdasági élet mellett szellemi területen is éreztette hatását.
A 20. század nyolcvanas éveiben kezdődött a politika enyhülésének hatására a város újabb fellendülése, aminek egy fontos állomása volt, hogy a monostor alapításának 800. évfordulóján a település városi rangot kapott. Ezzel egy időben csatolták Szentgotthárdhoz Rábatótfalut, Rábafüzest, Máriaújfalut, Farkasfát és Jakabházát. A város 1996-ban Hild János-díjat kapott.
Őrség
http://www.orseginemzetipark.hu/
Látnivalókban, természeti kincsekben, a történelmi múltat idéző értékekben, kulturális és szakrális gazdag tájegysége hazánknak. Vas megye délnyugati szegletében találjuk meg e tájat, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, akik munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak. Innen a táj neve: Őrség.
Az Őrség egyedi hangulata, sokszínűsége kellemes és tartalmas időtöltést, maradandó élményeket biztosít a legkülönfélébb érdeklődési körű és korosztály számára.
A szelíd dombvidéken fenyvesek és bükkösök, virágos rétek, üde zöld legelők váltakoznak, a völgyek mélyén tiszta vizű patakok csordogálnak. Jelentős számú védett növényfaj él itt. A térség állatvilága szintén nagyon változatos, az erdők vadállománya is jelentős. A természeti értékek megóvásáról az Őrségi Nemzeti Park gondoskodik.
Az Őrség kultúrtörténeti emlékekben is rendkívül gazdag. Ezen belül említhetjük meg a jellegzetes „szeres” településszerkezetet és építkezési módokat („boronaházak”, „füstöskonyhás” házak, „kerítettházak”, „kódisállásos” épületek), illetve a több évszázados, erődszerű templomokat, valamint az Őrség jelképévé vált, fából készült haranglábakat. Ezen a vidéken ma is élnek a hagyományos népi mesterségek, mint a zsuppkötés, kosárfonás, kópickötés, stb. Talán a legjelentősebb – az itt található nagymennyiségű, jó minőségű agyagnak köszönhetően virágzó – fazekasság (gerencsérség).
Pityerszer, az Őrségi Népi Műemlékegyüttes megtekintése
Az egykori őrállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki lakóházaikból és gazdasági épületeikből álló házcsoportjaikat, melyek a szereket alkotják. Szalafő az Őrség talán legtöbb népi értékét őrző települése. E többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre Pityerszeren az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, ahol három helyben megőrzött porta épületei kerülnek bemutatásra, szemléletesen példázva lakóik hagyományos életmódját és kulturális örökségét.
Ferencz Porta – látogatás egy „élő népi gazdaságban”
A Ferencz Porta a hagyományos vidéki életet, állattartást mutatja be. A Budapestről Szalafőre települt házaspár 1995-ben kezdte el kialakítani gazdaságát, melyen ökogazdálkodást folytatnak, az itt megtermelt hús, tojás, és a tejtermékek bio minőségűek. A tanyán kecske- és tehéntejből házilag készült tejtermékek készülnek (sajtok, tejföl, túró, vaj), valamint megtekinthetőek a háziállatok és tartási körülményeik, valamint az állatok körül végzett mindennapos munka.
Tökmagolaj-ütés a Batha Portán
Az Őrségben az 1900-as évek óta termesztenek olajtököt, és magjából nyerik az Őrség „fekete aranyát”. Ez az eljárás azért is különösen előnyös, mert nem sérülnek, illetve bomlanak le a telítetlen zsírsavak és vitaminok. Ezt a sötétzöld nedüt a népi gyógyászatban húgyhólyag- és prosztatapanaszok esetén alkalmazzák. Bár a tökmag-olajütés napjainkban is széles körben elterjedt itt, néprajzilag hiteles műhely azonban csak Szalafőn látható. A Batha Portán többgenerációs hagyományokat őrizve készül a tökmagolaj, s a mellette még egy sor egészséges finomság, nem csak tökmagból, hanem számos helyben fellelhető növény terméséből: dió, mogyoró, szőlőmag, sárgabarackmag, mandula.
Szalafő, a hagyományos szilvatermesztés központja
A gyümölcsök számtalan felhasználási területének számbavételekor kiemelt jelentőségű a pálinkafőzés. A pálinka alapanyaga a cefre, amely – a minél magasabb minőség érdekében – tiszta, érett gyümölcsből készül. Az 1920-as évekig a szereken házilag folyt a pálinkafőzés, majd 1924-től mindez települési keretek között szervezetten történt.
A II. világháborút a szeszfőzde épülete és technológiája is megsínylette, amelynek a helyreállítása 1949-ben kezdődött. Ekkor Batha Kálmán községbíró szorgalmazására, állami segítséggel fogtak hozzá az újjáépítéshez. A főzdébe mintegy 50 km- es körzetből hoznak a gazdák főzetnivalót, de akadnak budapesti, fehérvári, szombathelyi főzetők is.
Felsőlendva
http://www.vasmegyei-varak.hu/magyar/oldalak/felsolendva_grad_szn/
A felsőlendvai (Grad) várat Szlovénia területén a legnagyobb várépületként tartják számon. Helyiségeinek száma egykor azonos volt a napok számával egy kalendáriumi évben, tehát 365 különböző nagyságú helyiséget tartottak számon.
Felsőlendva vidékét III. Béla magyar király 1183-ban a szombathelyi monostornak adományozta.
A település első erődítményét egyes szakemberek véleménye szerint a templomosok építették a keresztes háborúk idején, mások ezt a szerepet Vasvári Miklós grófnak tulajdonítják. Egy másik feltételezés szerint, miután 1208-ban a terület a várral az ő hű-bérbirtoka lett, jelentősen kibővítette a már korábban létező épületet. A 13. század végén (feltehetően 1269 és 1275 között) a vár II. Ottokár cseh király birtokában volt, amikor fontos stratégiai szerepet töltött be, majd a Gutkeled nembeli Amadéé lett, akit a felsőlendvai nemzetség ősének tekintenek. A megszerzett birtokot IV. (Kun) László király is megerősítette, azaz odaadományozta.
Mintegy nyolc évtized után a felsőlendvai Amadé-ág kihalt. Az akkorra már a régió jelentős erődítményének számító felsőlendvai vár így 1358-ban – a korabeli szabályoknak megfelelően – a királyra szállt vissza, aki azt Kont Miklós nádornak adta. A tulajdonviszony azonban nem bizonyult tartósnak, mert a várat a király Újlakért (ma: Ilok, Horvátország) visszacserélte, és 1365-ben – cserében a miskolci uradalomért – Szécsi Miklós bánnak adományozta, amelyhez akkor 99 falu tartozott, ami akkoriban a vidék legnagyobb hűbérbirtokának számított. E fontos esemény után fokozatosan a tágabb tájegység és a korabeli Vas vármegye legnagyobb földesura Szécsi Miklós lett. A Szécsiek felsőlendvai várában feltehetően Mátyás király is gyakorta megszállt.
Güssing
http://kirandulastippek.hu/orseg/gussing-var
A güssingi vár egy régen kialudt vulkáni kúpon áll. A síkságból meredeken kiemelkedő sziklafalai és a kráter körül elhelyezkedő fennsík, valamint a fekvés maga az osztrák–magyar határvidéken ideális körülményeket teremtettek egy védekezésre alkalmas vár létesítéséhez.
Az olasz bástyarendszerrel kiépült magyar végvár szépsége a várdomb déli oldalán elterülő tó felől szemlélve bontakozik ki legteljesebben.
III.Béla 1180 körül várat építtetett a nyugati határ védelmére. 1524-ben II. Lajos Batthyány Ferencnek adta a várat. A XVI. század végén három évig a várban működött Batthyány Boldizsár támogatásával Manlius nyomdája, ezalatt 16 könyvet adott ki.
A várhoz meredek kapaszkodó vezet. A vár gazdagon díszített helyiségeiben múzeumot rendeztek be. A vármúzeum négy részből áll: lovagterem, Clusius-emlékterem, fegyvertár, galéria.
A várkastély felső szintjén található a vár történetét, valamint a Batthyány család eredetét feldolgozó kiállítás. Továbbá itt látható Ausztria legnagyobb öntöttfém-gyűjteménye, valamint a vár konyhája és cukorsütödéjének a másolata is. A többi teremben időszakos kiállítások tekinthetők meg. E termek a várkastély alsó szintjén találhatók, s részben az alapul szolgáló sziklába vájták őket.
