Panasonic DC FZ1000ll és a Panasonic DMC-FZ2000 teszt

Estimated read time 8 min read

Panasonic vagy Panasonic?

Összefoglaló a Panasonic DC FZ1000ll és a Panasonic DMC-FZ2000 szuperzoom fényképezőgépekről

 

 

Kézhez kaptam 10 napra ezt a két bridge gépet a Panasonic magyarországi képviseletétől egy teszt erejéig. Igaz mindkét készülék egy 20,1 megapixeles 1 hüvelykes képérzékelővel van megáldva és nagyon hasonlók a paramétereik illetve a kinézetük is, még is kis tesóról és nagytesóról kell beszélnünk, hiszen azért vannak különbségek a készülékek között.

 

 

Kibontás után az első egy percben kis csalódottság ért, hiszen fogásra elég műanyagos érzetet ad mind két gép, de lehet, hogy talán én vártam túl sokat tőle, hiszen jó magam tükrös gépekkel dolgozom, amik azért súlyosabbak és ezért tömörebb érzetet is adnak.

 

 

 

Viszont egy perc után jobban átnézve meg kell állapítani, hogy hibátlan tervezés és a műanyag érzete ellenére ki kell hangsúlyozni, hogy profi a kivitelezés is. Az illesztések, a pánttartó csavarok, a gumírozott markolati részek, a gombok melletti picike rések, a nyitható LCD kijelző, a forgótárcsás gombok, a zoomgyűrű, az akkumulátor fedél és a gép mindem porcikája, amit most nem sorolok végig, teljesen hibátlan és szinte úgy érzi az ember, mint ha egy anyagból lenne kiöntve. Már az ötödik perc után és igy most 10 nap használattal a hátam mögött mindenképpen jár a csillagos ötös mind a két gépnek. Simán hozza a Panasonic márkával szemben támasztott követelményeket. Sőt most a teszt után talán azt kell, hogy mondjam, hogy előnyére válik ez a tervezés, hiszen ez által könnyebb is, és így órákon át cipelve sem zavaró, még akkor, sem ha kézben kell tartani. Mind a két készülék el van látva HDMI, UBS, Mikrofon csatlakozási lehetőségekkel és a 2000-res modellen van egy fejhallgató kimenet, ami videó készítésnél elég nagy előny és még egy sztereó mikrofon is befért a vaku csatlakozó mögé.

 

 

Bekapcsolás után azonnal szembe is tűnik az első elég fontos  különbség, miszerint amíg az 1000ll modell objektíve zoomoláskor előre hátra mozog, addig a nagytesónál  az objektív teljes méretre nyílik ki és zoomoláskor ebben a tubusban mozognak bent belül a lencsék. A képek minőségét ez semmiben sem befolyásolja ugyan, viszont igy zoomoláskor mindenképpen kevesebb por jut be, ha egy fix méretű tubusban csak belül van lencsemozgás. Hát ennyit a külsőről.

 

 

A Menü jól rendezett érthető és szinte egyforma mind két gépnél. Gondolkoztam bele fogjak e minden menü pont leírásába, de nagyon gyorsan letettem róla inkább a használat közbeni benyomásokra koncentrálok. Röviden csak annyi, hogy szinte minden megtalálható benne hihetetlen részletességgel. Sőt, a Panasonic ezt szinte maximalizálta, hiszen szuper jó kezelhető mind két gép, sőt WiFi-ről is mindem állítható és konfigurálható azonnal, külön programozható fn gombjai vannak (12db) felvételi és lejátszási módban, online kézikönyv, TV csatlakoztatás, még az alvó üzemmód is háromféle képpen konfigurálható. Ezért a teljes menütérkép leírásába nem kezdek bele, mert ez más oldalakon megtalálható már, így szigorúan csak a fotózásra, a képek minőségére és a gép kezelhetőségére összpontosítottam.

 

 

Az eredmények fantasztikusak lettek. Akár tájképeknél, akár benti vagy kinti portréknál, vagy természet képeknél a Leica-Panasonic kooperáció jól teljesített. 1-2 nap memorizálás után szinte le sem kellett venni a fényképezőgépet már a szememről a gyors állításokhoz. Minden gomb a megfelelő helyen van ezen a gépeken. Mindkét kijelző felbontása tökéletes és látható minden adat rajtuk. A Fényképek eltárolása gyors még sorozatfelvétel esetén is. Két féle JPG minőséget, illetve a RAW formátumot és ezek együttes használatát is tudja.  Öt féle AF módja közül (egy-mezős, egyéni több-mezős, 49-mezős, mozgáskövető, arc/szem felismerős) többnyire az egy-mezőset használtam, ami akár a két ujjas megoldással kicsinyíthető és nagyítható illetve bár hová húzható a kijelzőn. és ezt akár Wifi kapcsolat mellett mobiltelefonon is megtehetjük távvezérléssel. A képek minősége RAW formátumban  iso 800-as értékik megfelelőek, köszönhető ez nagyban az f2.8 tól induló Leica lencséknek. Iso 800 felett azért itt is előjönnek a szemcsék, ha mélyen belenagyítunk, de ez ebben a kategóriában és nagyobb kategóriájú gépeknél is megfigyelhető.

 

 

A 4K fényképezési módjával akár 30 képkocka közül lehet bár melyik kockát választani kiterjesztett 2880mm távolság mellett, vagy makró módban utólagos élesítéssel maximum 1440mm távolságig tud mind két gép szoftveresen JPG formátumot készíteni. Ezeknek a képeknek a minősége már lényegesen rosszabb azért, de mint plusz funkció jól jön néha.  A velük készült videók gyönyörűek már FullHD-ben is túltesz sok neves videókamerán ami nem kis teljesítmény. A zoomolás is nagyon jól szabályozható és jól alkalmazkodnak minden fényviszonyhoz a színek pedig olyanok, mint élőben.  Bevallom magam sem vártam ezt a videókamerákat megszégyenítő teljesítményt tőlük, de hihetetlen mikre képes ez a két masina.

Az 1200mAh akkumulátora erős használat esetén fél napot  bír, és itt most direkt nem írok, expo számot, hiszen sok alkalommal fordul elő kreatív fotózás közben, hogy még sem készítjük el azt a bizonyos képet, amit már 5 perce igazgatunk.  Viszont a családi fényképalbumba készülő tudatos kattintások mellett akár a teljes napot is simán kibírja.

Számomra, ami igazán megfogott az a nagy szuperzoomja (24-480mm illetve a 25-400mm), a gyors használata, a kézre álló gombok, a csendes mód, amitől szinte láthatatlan lettem, az egyszerű, de még is profi vezérlés mobil alkalmazásról, na és az óriási tudása, amit magában rejt.

Galéria

 

Hogy kiknek is ajánlanám én ezeket a gépeket?  Hihetetlen, de szinte mindenkinek, hiszen nagyon sok jó és hasznos oldala van mind a két Panasonic gépnek. Ha egy DSLR konfigurációt tekintek, mondjuk 100%-nak (és itt most ne menjünk bele az árakba), akkor ezek a bridge gépek ugyan ezen a szinten körülbelül a 80%-ot hozzák tudásban és minőségben is. Tehát erősen megfontolandó, hogy megelégszünk e ezzel, vagy 3-4 szer annyiért veszünk egy DSLR gépet. Akarunk e egy kis könnyű fényképezőgépet 24-480-az zoommal, vagy veszünk egy vázat és három objektívet hozzá 5x magasabb áron, amit még magunkkal vinni sem könnyű mondjuk egy nyaralásra.

 

 

Már én döntöttem. Nekem az FZ2000-res modell az, ami igazán kézre áll, így magamnak is beszerzek egyet a DSLR gépeim mellé, hiszen a családi események dokumentáláshoz vagy a kreatív fényképezéshez, túrázáshoz ez a legtökéletesebb legolcsóbb választás, hiszen az esetek 90%-ban egy ilyen nagy tudású gép szinte mindenkinek megfelel fényképezésre is és videók készítéséhez egyaránt. Még a „profi” DSLR használóknak sem árt belőle egy otthonra, hiszen nem minden témához kell a profi nagyágyú vagy az a sok objektív. 

Darida Tibor

 

 

  

A következő tesztek is érdekelhetnek....

Régebbi tesztek